Közgazdasági iskola egy racionális kitérője a kezdeteknek , így tűnt a külső szemlélők számára, belül pedig az érintés ,az anyagok struktúráinak vonzása ami tudatossá tett és már sokkal korábban döntött arról, hogy fodrász leszek.
Így azonnal az iskola befejezése után sőt már autodidakta módon tizenéves koromban hajakat vágtam, inkább nevezném ezt az első időben formálásnak. Igazítottam a szemek tükréhez , mert igen mindig volt egy csillanás, volt egy rezonancia pont ahol illeszkedett az aktuális állapotához az egyénnek az adott forma. Gyerekkoromtól párhuzamos és ambivalens érzékelés ....először a mesék birodalmában a misztikumok világának ötvözetével keveredve, ismertem fel a szereplőket a világi életben, majd később az okkultság fedte fel előttem azt a játszma világot aminek oly előszeretettel leszünk a rabjai, pusztán egy kis figyelemért, sikerért, hovatartozásért, szeretetért, kapcsolódásokért.
Mátrix világ fraktál dinamikája, ismétlődő érzelmi gomolyagok szmogokká fejlődnek és a homály hajnali párlásában a láp csendben engedi át a felkelő nap sugarának a jogot arra , hogy csillámos oszlásában felhőkké formálja az éjszaka ködfelhőit. Képzelj el egy több sávos autópályát, egymás mellett haladó autók és itt minden Te vagy ...a sávok, az autók, a sofőrök a gondolatok és maga a tér ami hol telis - teli zsúfolt hol éppen kényelmesen átjárható vagy éppen riasztóan üres.
Hát így látok én , egyszerre átfogóan....ha mesélek vagy szemléltetek akkor külön választom, olybá tűnik mintha éppen ott lenne a lényeg a prioritás, de közben egy másik sávon éppen előzni készül egy energia,mert sietős dolga van, vagy éppen egy csattanást látok, esetleg egy kátyú az úton....közben pedig tartom a fonalát a témának....az élet sokkal több színtéren zajlik mint azt felfogni képesek lennénk. Kell-e ilyen módon felfogni egyáltalán ? Dilemmák ezek, paradox módon megnyilvánulók és a tudatalattiban lefedett titkok ,amikkel sokkal erőteljesebben hatunk egymásra mint a felszínen kimondott szavainkkal.
Karcol és súrol minden, közben mosolyok és könnyek drámáiban, álmodjuk az álmunk örömét bánatát....Ismerjük a szörnyek és angyalok világát , a jó Istenünket és az ördögi csábítás függőségeit. Követjük hűen vagy éppen ellenállásunkkal az elődeink mintázatát , feszülünk bele valami egyedibe, keresve kutatva kik is vagyunk, miért is, mi célból, mivégre ez az élet nevű....... .....és most Te jössz kedves olvasó, illeszd a pontok helyére azt ami Neked tetsző definíció.
Eljutottam arra a pontra ahol ezek a definíciók már csak igazságért harcoltak, mindegyik csalfa vagy éppen erőszakos formában egyediség glóriájával akarta alátámasztani azt a valótlant ahol a révész és a vámos együtt mulat.
Már nem volt annyira vicces, sem érdekes a trükkök , illúziók, manipulációk világa, már előbb ütött mint hatott volna. Mindeközben folyamatosan jött mellettem egy hang........ érdemes megtanulni felismerni a saját lélek hangot....és a szellemi tiszta vonalunkat nem eladni holmi manna reményében.
Magamról mesélek most Neked....teszem ezt úgy , hogy érkezz meg és ami tetszik vidd magaddal nyugodtan.
Mert nincs mit birtokolni, az esszencia nem másolható, egyedi és kreatív, hiába szavak értelmes mondatokká formálása , azok megértése , felismerése , hiába minden érzékenyítő jóság felé terelés, a dinamikák mint a vízszint olyanok....billen jobbra-balra de a felület egyenes marad.
A hullámok a kreatív egyéni töltetek , hol tajtékok , hol csak fodrok, vagy éppen alig látható törések....és mi a hullámok vagyunk ...néha kibuggyanó vízcseppekként , az óceánok uralma alatt.
Így kerestem ebben a nagy egészben...már nem vágytam, mert ismertem a törvényét a vágyak világának ahol a félelem úgy karol bele egy -egy rózsaszín vattacukorkának tűnő ragacsba, hogy soha nem lehet víz nélkül megszabadulni tőle.
Csak engedtem az áramlást engedtem az óceánt , az égi vizeket, a szél erejét, a tűz világosságát....és rátaláltam....Közel 50 év....soknak tűnik....sok-sok csepp egy pohárban....Így lettem éteri gyógyász , a lelkek gyógyítója.
Köszönet és hála érte, de nincsenek is szavak,mert fel sem érnek odáig, hogy méltóvá váljanak annak az érzésnek ami a létezést egyetemes csodának tekinti . Vörös Mária Nyemirovszkaja aki megvilágította ezt nekem, ami mindig is vezetett , a szellemi tudat tisztaságát....azt aki voltam, azt aki vagyok és azt aki leszek....azt az egy pontot ahol ezek mind eggyé formálódva tárták elém, hogy Vagyok aki Vagyok. Ő az Orosz Tradicionális Gyógyítás képviselője, a jelenléte olyan finoman érinti meg a mezőket, és igen azonnal tudtam emlékezni arra a selyemre, arra puhára, arra amiért az ízek és imák , szerelmek, dallamot tudnak játszani a szívek húrjain.
Égbe kötött húrok ezek, egy kettő elpattan, mert már hamisan cseng, de szövődik helyette egy új, akár csak a hajszál ami éppen kihullik, de már mellette nevelődött a másik.
Áldás és átok egy tőről fakadnak...nincs mentség, nincs menekvés, őrült világ, őrült szerelmek, őrült szubjektumok, az őrület-őrülete, bardó állapotok egó tükrökben.....
Ez az amit megértettem , önmagam mozaikjait , miként is hogyan tudtam egyszerre átfogni a világ minden szegletét és érteni az érthetetlent, meglátni benne azt az égi tükröt, ahonnan már nem angyalok trombitálnak, nem a nagy szakállú Istenünk fenyít vagy simít, nem a szörnyek és lények rémítenek, hisz ezek mid asztrál képek amiket szubjektumok illúziói töltenek meg........de mint Tudat magam állok magam felett, akár csak Te.........magamban az Isteni csepp, akárcsak Benned........a Forrás pedig ahonnan ered, olyan tiszta, hogy ez már egy másik fejezet lesz....még nincsenek szavakba öntött formák, még nincsenek hangok....de a Tudat már súrolja azt.....és köszönöm ezt a létezését és a jelenlétet amivel láthatókká válnak a mezők, és sokszor éppen csak egy kis rendet kell vágni a bozótok között....
És teszi ezt úgy a lélektér..... olyan finoman lágyan érintve , hogy az igaz lesz az egyetlen ami a gondolatok felett már elfelejt minden ítéletet .
H.A.G.